Nem vagyok jó ember – mondja, és nem hazudik Clint Eastwood, amikor vietnami veteránt játszik 2009-ben a Gran Torino című filmben.
E biblikus idézettel bizonyosan őszinte, hisz aki Koreában, majd Vietnamban tartózkodott állami költségen, az biztosan ölt már gyereket vagy nőt, nem tudjuk. A filmben sem árulják el azt, hogy mit nehéz elfelejteni, s mi az, amiről az ember társaságban hallgat. A mi hősünk is lakonikus, keveset beszél a cowboy mitológiának megfelelően, inkább mutogat, ujjával pisztolyt formázva, ami egyszerre félelmetes és nevetséges. Bárki belehalhat abba, ha vendettára kész hajlamú lakóközösségben él, mindegy, hogy kedd van, vagy szerda. A „Mit nézel köcsög?”tehát nem költői kérdés, hanem jel a támadásra.
A Gran Torino amúgy egy gépállat neve; pöpec, vágyunk rá, azért mert bikaerős és bitang szép. Ha ilyen autód van, akkor nem maradsz szűz, hiába vagy egy szemüveges, impotens politológus. Egy ilyen járgány nem a farkad meghosszabbítása, hanem maga a tökéletes defloráció. Ennek a járgánynak a megöröklése a film története és címe, de azt is mondhatnám, hogy nőjél fel fiam gyorsan, mielőtt itt a világvége!
Történik ugyanis, hogy veteránunk szomszédságába költözik egy sárga család. Kínai, vietnami, koreai, mindegy, rizszabáló ferdeszeműek, ahogyan egyszerűen és pontosan meghatározza rasszista nyugdíjasunk a lényeget. A film másfél órája alatt ebből az állatból kibújik az ember, amely már bonyolultabban látja az ellenségkérdést. Ennek oka, hogy közelről megismeri a családot, a gyerekeket, és kiderül számára az evidencia: ők is emberek, sőt, több köze van hozzájuk, mint saját családjához. Igen ám, de ez csapdahelyzet, mert innentől a szeretet felelőssége nehéz helyzetbe hozza a nagyfatert. A családra ugyanis rasszista színes bőrű bandák csapnak le.
Valóban apokaliptikus és vicces egyszerre, hogy a fekete, sárga és kék bandák ugyanúgy gyűlölik a fehéreket, mint a fehérek a zsidókat. A rasszizmus és a bandaháború még nem. Vagy már elterjedt az egész világon, mindegy, igény van rá a megváltatlan lélekben.
Ebben a vonatkoztatásban Clint Eastwood teljesen aktuális, pc., amerikai szuperhős, ami félek, most nem felel meg a magyar szellemi átlagnak, hisz a sztoriban a fehér igazságosztó egy jöttment sehonnaiért áldozza fel az életét. Jellemző módon akkor ismerkednek meg, amikor a srác a verdáját akarja elbugázni a garázsból. Lehetne cigány is, hisz nagycsaládban él, nem dolgozik, lop…, de nem az.
A történet amúgy tele van melodramatikus szállal. A kvázi apa-fiú viszony gazdag táptalaj. Ehhez jön egy katolikus pap, aki a bűnök megvallását szeretné a bűnbocsánatért cserébe, folyamatosan küzd is ezért a háborúságot szenvedett lélekért, nem hiába. Mégsem érzi azt az ember, hogy könnyeket kell kisajtolnia olcsó hatásvadász trükkök miatt. Eastwoodnak ennél jobb az arányérzéke, vicces dialógussal vagy karcos macsózással lök minket vissza kiégett önmagunkhoz. Egészen bravúros az a snitt, amikor a fodrász cimbijével megtanítják a fiút férfiasan dumálni, aminek az eredménye sem marad el, kap munkát. Most is igaz, le style ce l’ homme: stílus nélkül, ember, aligha van esélyed arra, hogy respektáljanak a kertvárosi gettóban. Ehhez persze jól jön, ha a hónaljban lapul még egy rozsdás magnum, ami ugye, nem fagyi.
Clint most is a reménytelennek tűnő dilemmákat szereti, amiben a bosszú az igazságszolgáltatás egyfajta lehetséges formája. A zseniális Nincs bocsánatban - amit azóta sem tudott meghaladni - is ez a helyzet, ahogy az Egy millió dolláros bébiben is visszavágnak. Ebben a moziban is elégtételt vesznek, de értem én ezt, hisz alig van olyan terület a világban a mozivásznon kívül, ahol a bosszú jogos, vigasztaló és dicsőséges. Így lehetséges az, hogy Clint Eastwood minden filmje erkölcsi példabeszéd, különösebb affektálás nélkül.
Kár, hogy már nincsenek filmesztétikai vagy etikai órák a középiskolákban, mert akkor ez hasznos lenne a romlott lelkű nebulóknak. Vagy ha mi, magyarok, forgatnánk valami hasonlót. Bár egy ilyen sztori magyarítása fura lenne. Mondjuk Fürj Lajos veterán tábornok, aki miután megutálta volt családját, váratlanul megkedveli újsütetű szomszédját, egy népes cigány családot, és amikor lecsap rájuk a gárda, ő a saját testére csavart nemzeti színű zászlóval védené meg őket a golyózápor elől. Az újonnan dukkozott Skoda Feliciát meg Lakatos Józsika örökölné. Vagyis nálunk ebből csak abszurd vígjáték kerekedne ki, ha lenne még kedvünk bármin is kacagni húsz évvel a gengszterváltás óta.
BTS
ThufirHawat 2009.09.01. 08:45:10
movienews 2009.09.01. 08:53:49
Pepinke 2009.09.01. 09:28:41
Egyébként eléggé hallgatnak erről a filmről idehaza, pedig remek alkotás. Szerintem.
szmoker (Homo Trollicus) 2009.09.01. 09:29:23
KOREAI VETERÁB B+.
A cigányozáshoz meg külön gratulálok, ezt muszáj volt, igaz-e? Mert így többet fizettek érte, vagy mi?
Még egy kis holokauszt kellett volna a teljességhez.
hezitálós 2009.09.01. 09:58:40
Yodz 2009.09.01. 10:09:28
Yodz 2009.09.01. 10:11:30
Mi van?
Bogyó 2 2009.09.01. 10:11:34
Settenkedő valóban nem érti, vagy nem akarja érteni a filmet!
Pepinke hozzászólása nagyon fejentalálta a szöget. Hiszen az egész konklúziója, az abszurd magyar valóságba való lehetséges átültetése pont visszájára fordul. Mert valóban nem a" Gárda" támadt rá a családra, hanem ők is a "cigánybűnözésnek" lettek az áldozatai. Innentől kezdve meg egészen másért lenne ezt groteszk és abszurd ide átültetni.
Für Lajos a merdzsóból kiszálló, kötélvastagságú aranyláncokkal teleaggatott cigányklánnall szemben védhetné meg az ettől az életformától elszakadni vágyó szerencsétlen cigánycsaládot.
A film nemcsak arról szól, hogy milyen csúnya dolog rasszistának lenni, s lám közelről ismerve őket látható, hogy ők is csak emberek, hanem a Magyarországon divatos szemforgató pc állásponttal szemben megmutatja, hogy igenis létezik etnikai alapon szerveződő bűnözés, de előre akkor lehet jutni, ha a többségiek nem általánosítanak, az etnikai kisebbséghez tartozók pedig elfogadják az ország többségi értékrendjét, s azt nem sértve élik az életüket. Ehetnek rizst, de lövöldözni s ilyenformán megélni bizony csúnya és helytelen dolog. Mindkét félnek van mit átgondolnia.
Aki viszont kisebbségiként hajlandó alkalmazkodni - ami nem feltétlen asszimiláció - az megkaphatja a Gran Torinót, ami a hagyományos amerikai polgári értékrend megtestesítője olasz neve ellenére. Clint Eastwood ezt képviseli, nem mást.
Bogyó 2 2009.09.01. 10:28:16
Persze nálunk ezt nem értik, nem akarják. Ha kritizálsz egy létező jelenséget, rasszista vagy, s így a probléma sose lesz megoldva. Amerikában azért már kezdenek másképpen gondolkodni (lásd az oscaros elszólásokat holokauszt és meleg ügyekben), talán a majmolás hatására ide is átjut ez, fura, hogy egy ilyen öregember képviseli az új szeleket. Talán azért mert megvan hozzá a bölcsessége.
ThufirHawat 2009.09.01. 11:29:23
Pepinke 2009.09.01. 11:57:54
Bogyó 2 2009.09.01. 14:56:56
Az emberek nagy része egyébként így érez. Még azok is akik szeretnek utazni, s más világokra rácsodálkozni, azok nagy része is otthon szereti, ha a megszokott hasonszőrűek veszik körül, mert a különböző értékrend gyakran szül vitákat. Nem tudom, hogy ezt rasszizmusnak, idegengyűlöletnek lehet-e nevezni, de szerintem nem. Ez egy érthető ragaszkodás a megszokott életformához, az egyfajta rendhez, amikor minden vagy mindenki a helyén van. Persze ez nem lehet így mindig, sok oka van annak, hogy az emberek máshol élnek mint eredetileg, nyilván ő is ledöbbent, hogy pl. az adott család Vietnamban az amerikaiakkal együtt harcolt a másik oldal ellen. A világ változik, de ez nem feltétlen jó, s ne legyen muszáj szeretni. S lám azért az ő előítéletei se voltak alaptalanok, hiszen el akarták lopni a kocsiját.
Ha egy kisebbség nem alkalmazkodik a többségi értékhez, kultúrához, egy idő után többségbe kerülve akár fel is számolhatja az adott nép, nemzet kultúráját, s ezért érthetően, önvédelemből is kialakulhat a diszkrimináció, lásd a balti köztársaságok orosz kisebbségeinek problémáját, de a szlovákok is nagyon védik magukat mostanában.
Nehéz a jogos és etikus határ meghúzása!
desmond wallace · http://desmondwallace.freeblog.hu/ 2009.09.01. 18:18:23
A kritika viszont már kevésbé. Nem kellett volna csúsztatni a film elemzésénél.
A problémáimat már Bogyó 2 fentebb leírta.
A. B. Normal 2009.09.01. 23:41:11